Bizalmi vagyonkezelés
Európa számos országában a bizalmi vagyonkezelésnek régi hagyománya van. A fentiek szerint nyitott lehetőséget Magyarországon az új Polgári törvénykönyv a bizalmi vagyonkezelésre. A magyarországi törvényi szabályozás az angolszász „trust” intézményének szabályaira hasonlít.
A bizalmi vagyonkezelői tevékenység szabályozását a Polgári Törvénykönyvről szóló - 2014. március 15-én hatályba lépett - 2013. évi V. törvény (Ptk.) új jogintézményként vezette be, melynek célja a vagyon feletti rendelkezési, illetve tulajdonosi pozíciók meghatározása és szétválasztása, valamint a vagyonkezelők tevékenységének szabályozása.
A bizalmi vagyonkezelői szerződés alapján a vagyonkezelő - a vagyonrendelő által tulajdonába adott vagyon (dolgok, jogok, követelések) - saját nevében, de a kedvezményezett javára történő kezelését végzi, mely tevékenységéért a vagyonrendelő, előre meghatározott díj fizetésére köteles. A bizalmi vagyonkezelési jogviszony lényege, hogy a vagyonrendelő a vagyonát képező dolgok, jogok és követelések tulajdonjogát a vagyonkezelő részére átadja, aki az ily módon megkapott jogosultság gyakorlásával a rábízott vagyont a kedvezményezett javára hasznosítja.
Közel 30 évvel a vállalkozások megalakulása után több olyan cég működik ma Magyarországon, amely hatékonyan és eredményesen működik, azonban a jövőben nem megoldott a tulajdonosi, illetve a vezetőségi kérdése. Több felhasználási területe mellett erre a kérdésre is kiváló megoldásokat ad a bizalmi vagyonkezelés.
Fejlett országokban is sok példa van arra, hogy a hozzá nem értő kezekbe kerülő vagyon rövid időn belül elértéktelenedik, semmivé válik. Egy tragikus hirtelenségű halálesetnél a vagyon kezelésére még nem teljesen felkészült, esetleg az alapító számára nem megfelelő életmódot folytató örökösök elherdálhatják a vagyont idő előtt. Gondoljunk abba bele, hogy egy jól működő társaságot vagy szervezetet olyan örökösök kapnak, akiknek teljesen eltérő elképzeléseik vannak a jövővel kapcsolatban. Ez akár a társaság működésének lehetetlenné válásához és a vagyon elértéktelenedéséhez is vezethet.
A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezéseket kívánja rendezni az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.), mely az angolszász jogrendből átvett „trust” jogintézményének a hazai megfelelője. A módszer hatékonyan kezeli a piacgazdaságban felmerülő befektetések és vagyonátadások kérdését is.
A bizalmi vagyonkezelésnek alapvetően három szereplője van: a vagyonrendelő, a bizalmi vagyonkezelő és a kedvezményezett. A vagyon tulajdonosa maga a vagyonrendelő, aki vagyonának tulajdonjogát - meghatározott feltételekkel - átadja a bizalmi vagyonkezelőnek. A vagyonrendelő dönti el a bizalmi vagyonkezelővel kötött szerződésben, hogy ki legyen a vagyon kedvezményezettje, amely akár egy meghatározott csoport is lehet (s akár a vagyonrendelő is lehet a kedvezményezett). A vagyonrendelő azt is megteheti, hogy nem jelöl meg kedvezményezettet, és feljogosítja a vagyonkezelőt, hogy ő rendelkezzen a kedvezményezett személyéről.
A szerződésben a vagyonrendelő feltételeket köthet ki a kedvezményezettre vonatkozóan, vagyis pontosan meghatározhatja - akár több generáción keresztül -, hogy ki és milyen feltételek mellett lesz jogosult a vagyonra (vagy annak egy részére), illetve juttatásra a vagyon által realizált jövedelemből. A vagyonrendelők gondolhatnak családtagjaikra, vagy a vállalkozásuk hosszú távú működésének biztosítására, de akár arra is, hogy visszavonulásuk után biztosítva legyen a vagyonuk megfelelő kezelése és persze a saját megélhetésük is.
A bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyont más vagyoneszközöktől elkülönülten kell nyilvántartania. Kötelessége az értékének megóvása; a bizalmi vagyonkezelési szerződés keretein belül rendelkezhet is vele, de erről be kell számolnia a kedvezményezettnek.
A hosszú távú célok elérése érdekében a bizalmi vagyonkezelési szerződés megfelelően részletes előírásaival összetetten és felkészülten lehet rendelkezni a vagyon sorsáról, szemben azzal, mint ahogy azt például egy végrendelettel tehetnénk.
A nemzetközi gyakorlatban számos vállalkozó alkalmazza a bizalmi vagyonkezelést a kockázatok elkerülése érdekében, de gyakran találkozhatunk olyan esetekkel is, amikor kifejezetten valamilyen előre meghatározott cél (pl. egészségügyi vagy oktatási) szolgálatába állítják a kezelt vagyont.
A bizalmi vagyonkezelők működését a bizalmi vagyonkezelőkről szóló 2014. évi XV. törvény szabályozza.
A bizalmi vagyonkezelés egyik döntő motivációja a vagyon megfelelő jogi védelemben való részesítése.
Felhasználási területek
A bizalmi vagyonkezelés létrehozásának egyik meghatározó motivációja a vagyon megfelelő jogi védelemben való részesítése. A bizalmi vagyonkezelés felhasználási területei igen sokfélék lehetnek.
Minden üzleti vállalkozásnál, valamint azok tulajdonosainál is általános törekvés a meglévő vagyon megóvása és megőrzése. Az üzleti tevékenységből adódó kockázat csak egy bizonyos szintig vállalható, és kevesen hoznak olyan döntést, amely a korábban megszerzett vagyonát teljes mértékben kockáztatná. Vagyonvédelmi szempontból elsődleges a meglévő vagyon biztonságba helyezése más személyek követeléseivel szemben. A bizalmi vagyonkezelés keretein belül, a nagy üzleti kockázatot vállaló személyek, mint pl. a teljes vagyonukkal felelő vállalkozók, vagy vezető tisztségviselők vagyonuk egy részét bizalmi vagyonkezelésbe helyezve megóvják azt a kedvezményezettjeik részére.
Fentieken túl a bizalmi vagyonkezelés számításba jöhet még a házassági szerződések esetében is, hiszen az így elkülönített vagyon nem minősül közös vagyonnak. Egy megfelelően strukturált – a házasságkötést megelőző - bizalmi vagyonkezelés alkalmazásával egy esetleges válás esetén sem kell sok felesleges vitával, pereskedéssel és ezáltal jelentős költségekkel járó folyamatokat végig küzdeni a feleknek.
A csalókkal, szélhámosokkal szemben is hatékony lehet a bizalmi vagyonkezelés. Ha a kezelt vagyon a bizalmi vagyonkezelő tulajdonában áll és a kedvezményezettek személye nem nyilvános, ez biztonságot nyújt a kedvezményezetteknek, akik úgy tudják a kezelt vagyont és annak hasznait élvezni, hogy nincsenek kitéve a külvilágnak.
A generációváltáshoz kapcsolódó vagyonátadás egyik legfontosabb eszköze lehet a bizalmi vagyonkezelés. Sajnos előbb-utóbb mindenkinek szembe kell néznie azzal, hogyan adja tovább az élete során megszerzett vagyont a következő generációnak, vagy utód hiányában milyen célra fordítsa azt.
A hagyatéki eljárások során hosszú ideig nincs jogi bizonyosság a hagyaték tartalmát és az örökös, tulajdonos személyét tekintve. Minden örökösödési ügyben ki kell várni az állami jóváhagyást a hagyaték és annak új tulajdonosait illetően és így a sajnálatos haláleset, valamint az örökösök tulajdonszerzésének állami elismerése között hosszú idő, szélsőséges esetben évek telhetnek el. Ezt az időtartamot még akár évekkel hosszabbíthatja, ha bármilyen jogvita van az örökösök között, amely esetben nincs a tulajdonjog gyakorlására jogosult személy. Egy ilyen helyzet pl. egy cég életében végzetes is lehet, hiszen egy döntésre jogosult személy hiányában a cég működésképtelenné válhat, ami miatt a vagyonelem értékvesztése, vagy teljes elértéktelenedése következhet be.
Ajándékozás, végrendelet, öröklési szerződés vagy a törvényes öröklés helyett válassza a bizalmi vagyonkezelést, mint a generációs vagyontranszfer lehetséges megoldását:
• A tulajdonos dönthet a vagyon teljes vagy részleges átruházásáról, melyhez eszközként szolgál az ajándékozási vagy öröklési szerződés, a végrendelet vagy rendelkezés hiányában - a törvényes öröklés. A bizalmi vagyonkezelés az előző jogügyletek szabályaihoz képest rugalmas és differenciált juttatást (vagyonkiadást) írhat elő, ami alapján a kedvezményezettek között akár időben, akár pedig arányaiban eltérő módon kerülhet felosztásra a vagyon és/vagy annak hozama. Ugyanis a vagyonrendelő szándéka szerint - a bizalmi vagyonkezelési szerződés meghatározott módon - meghatározhatja a tőke/hozam kiadási időpontját, akár dátumhoz, akár életkorhoz, akár egyéb feltételhez, eseményhez kötve.
• A bizalmi vagyonkezelés a vagyon tékozlásának megakadályozására vagy méltatlanná válás esetén is alkalmazható, a juttatás ugyanis eltérő részletekben, akár csak a hozamokra vonatkozóan is teljesíthető, s meghatározott feltételek esetén felfüggeszthető vagy meg is szüntethető.
• Ha a vagyonrendelő a kötelezően alkalmazandó öröklési szabályoktól el kíván térni, akkor ezt is szabadon megteheti, eldöntve, hogy a vagyonból és annak hozamaiból ki, mikor és milyen mértékben részesülhet.
• A különböző országokban élő családtagok közötti vagyonfelosztásra is hatékony eszköz lehet a bizalmi vagyonkezelés, ugyanis a vagyonrendelő halála esetén nincs szükség több országban is a hagyatéki eljárások lefolytatására.
• Kiskorú, cselekvőképtelen vagy önálló jövedelemmel nem rendelkező hozzátartozók esetén a bizalmi vagyonkezelés egy előre megtervezett gondoskodási mód lehet, amely biztosítja azt, hogy a vagyonrendelő halála után is megfelelő ellátásban, iskoláztatásban stb. részesüljön a vagyon kedvezményezettje.
• A bizalmi vagyonkezeléssel ismételten megakadályozható a vagyonvesztés, ha a vagyonrendelőnek több kapcsolatból van gyermeke, akik között a kapcsolat nem felhőtlen, s feltételezhető, hogy vita keletkezik a hagyaték körül.
• A családi tulajdonban álló vállalkozások továbbadásának esetében a kontrolált vagyontranszfer eszköze lehet a bizalmi vagyonkezelés, amelynek használatával a vagyonrendelő befolyása megmarad a vagyonra a folyamat időtartama alatt. Csökkenthető ezáltal a vagyonhoz kapcsolódó családi viszályok esélye és nagyobb valószínűséggel tartható egyben a vagyon, és/vagy folytatható sikeresen a tevékenység.
Általánosan elmondható, hogy minden olyan esetben jól alkalmazható a bizalmi vagyonkezelés, ahol a közös tulajdonában álló vagyon tulajdonosai vagy túl kicsi tulajdoni hányaddal rendelkeznek és/vagy nem rendelkeznek a vagyon megfelelő kezeléséhez szükséges szakértelemmel.
Az ilyen esetekre vonatkozó bizalmi vagyonkezelés a jogok hatékony gyakorlását szolgálja.
Az anonimitás biztosításának egyik leghatékonyabb módja a bizalmi vagyonkezelés, tekintettel a bizalmi vagyonkezelőt terhelő titoktartási kötelezettségre. Fontos kiemelni, hogy a vagyonra vonatkozó tulajdonjog a külvilág felé úgy jelenik meg, mint a bizalmi vagyonkezelő saját tulajdona. Így fontos üzleti érdekek tarthatók titokban vállalatfelvásárlások, gazdasági társaságban történő együttes szavazás, egyeztetett piaci fellépés, vagy egyes kiemelt figyelmet élvező vagyontárgyak tulajdonlása esetén.
A jótékony célú felajánlásokat jelentő alapítványi formát hivatott kiváltani a bizalmi vagyonkezelés ilyen célú vagyonrendelése, különösen akkor, amikor a jótékony célra fordítandó vagyon kisebb mértékű, vagy egyetlen, időben korlátozott cél támogatására irányul. Ilyenkor a vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelési szerződésben a vagyon átruházásával egyidőben meghatározza azt célt, amelyet a kezelt vagyonból vagy annak hozamaiból a bizalmi vagyonkezelő támogatni köteles. Természetesen az is megvalósítható, hogy magán és jótékony cél együttesen legyen megjelölve a bizalmi vagyonkezelési szerződésben. Bizalmi vagyonkezelő bevonásával egy jótékony cél rendkívül egyszerűen és költséghatékonyan támogatható, ami jelentős előnyt jelent az alapítvány költséges és merev működési formájához képest.
A bizalmi vagyonkezelés ezeken kívül még számtalan esetben sikeresen és eredményesen alkalmazható, akár a fenti példák kombinált együttálása esetén is.